Zelda (Sayre) Fitzgeraldnak (1900-1948), aki író, balerina és festomuvész is egyben, nem kis szerepe van abban, hogy az ú.n. üvölto húszas években (roaring twenties) megjelent Amerikában a „flapper” által képviselt önálló és szabad no típusa. O és F. Scott Fitzgerald, a nagy amerikai író (1896-1940) lett az 1920-as években – amit Fitzgerald nyomán ma dzsesszkorszaknak szokás nevezni – kialakult szabadabb életfelfogás ikonikus képe. Zelda elsosorban extravagáns társasági személyisége, valamint skizofréniájának lassú kialakulása révén vált országosan híressé (hírhedtté), de ugyanakkor önálló életmuve is jelentos. És azt sem szabad egyáltalán felednünk, hogy az o szellemes eleven egyénisége és tragédiája jelentkezik sok olyan fo- és mellékszereploben, akikrol Fitzgerald regényeiben és elbeszéléseiben olvashatunk, mivel mindezeknek a szereploknek o a prototípusa.
***
Zelda Sayre 1900. július 24-én született Montgomeryben prominens középosztálybeli szülok utolsó gyermekeként. Apja Anthony Sayre, az alabamai legfelsobb bíróságon volt bíró, és erosen kötodött a polgárháború elotti déli hagyományokhoz. Zelda, aki egy 1874. évi ponyvaregény (anyja szeretett ilyesmiket olvasni) cigánylány-hosnojétol kapta a nevét, már tizenévesen feltunt Montgomery társasági köreiben: ügyes mozgásával és a szavalóversenyeken való részvételével fickándozott az elit vidéki clubok táncestélyein. 1917-ben közvetlenül a Sidney Lanier Középiskolán szerzett érettségije után egy ilyen estélyen találkozott leendo férjével, az akkor 21 éves F. Scott Fitzgeralddal, aki a Montgomery közelében lévo Camp Sheridan katonai táborban volt tiszti kiképzésen és készült, mint hitte, a frontra. Meglátni és megszeretni egymást csak egy percnek a muve volt, de Zelda azért nem állt azonnal kötélnek, hiába sürgette Scott az eljegyzést. Nos, Zeldának ez a taktikája, valamint az, hogy ez tápot adott Scott bizonytalanságának Zeldával kapcsolatban, jelentkezett késobb Fitzgerald muveiben nem egyszer, mint motívum, amikor is egy fiatalember egy csalóka ábrándot kerget és egy számító „rafkós” lányt üldöz szerelmével.